Kína és a Távol-Kelet a GOMBATERMESZTÉS őshazája, legendás gombájuk a pecsétviasz gomba, a Ganoderma lucidum. Ezt a gombát ősidők óta ismerik a keleti kultúrákban. A kínai hagyományos népi gyógyászati felhasználásáról számos, tudományosan is alátámasztott ismertetést olvashatunk. A Ganodermát a hallhatatlanság gombájának is nevezték, nem ok nélkül. Felhasználására, gyógyhatására vonatkozóan számtalan irodalmi utalást találhatunk a jóval korábbi időkből. Kínában a gombát közel 2000 év óta ismerik és a gyógyhatásáért hasznosítják. A gomba már a Han dinasztia idején (Kr. e. 206- i.sz. 220) felbukkant a kínai irodalomban „ling chih” néven. A dinasztia tagja, Wu császár a gombát a hallhatatlanság egyik eszközének tartotta.A gomba egyik legnagyobb értéke, mint a leírtakból már érzékelhető az immunrendszer-erősítő hatása.

Ganoderma lucidum (pecsétviaszgomba)  tartalmaz gyógyhatású vegyületeket.  A gomba termıteste szénhidrátokat, aminosavakat, kevés fehérjét, zsírt, alkalodiákat, vitaminokat, és ásványi anyagokat tartalmaz. Különösen két anyagcsoportját tartják hatásosnak. Az egyik a  poliszaharidok, amelyeknek tumorcsökkentı és immunerısítı hatását igazolták, a másik pedig, a triterpének csoportja. Ezekhez tartoznak a ganoderma-, ganolucid- és lucidémasavak. 

A pecsétviaszgomba egy kemény termőtestű gombafaj, a kalap magassága 5 és 20 cm között változhat, amely egy – legtöbbször – oldalt fekvő tönkön ül. A gomba kalapja 1 – 3 cm vastag lehet, felszínét pedig egy sárgás, később vöröses (a vörösbarnától a vöröses feketéig), sötétedő viaszréteg fedi. Ez a viaszréteg a gyufa – és az öngyújtólángban is megtalálható. A gomba széle fehér, a hátoldalán egy fehéres, likacsos réteg helyezkedik el, minden egyes milliméteren 4 – 5 pórussal. A tulajdonképpeni tönk (gyakran csak tönk alakú alap) fényes, a vöröses barnától a bíboron át, majdnem feketébe áthajló színekben pompázhat.